Neonomádok Magyarországon

Kialakulásuk itthon


„A technológiai feltételek ugrásszerű fejlődése, a munkavállalók egy részének növekvő igénye az önállóságra, a globalizáció és az irodák fenntartási költségeinek növekedése mind-mind hozzájárult ahhoz, hogy lassan hazánkban is teret nyerjen egy új munkamódszer vagy talán inkább életforma, és megjelenjenek az első neonomád dolgozók.”


Terjedésük


A neonomádok terjedésének mértéke itthon nem egyértelműen meghatározható. Ennek egyik fő oka, hogy nem folynak szisztematikus kutatások e témában. Maga a munkamódszer két-három éve indult hazánkban, s egyesek szerint azóta rohamtempóban terjed; 2002-ben még csak minden ötvenedik, 2008-ban már minden huszadik dolgozó végezte távolról feladatait. A hazai mobil munkavégzés aránya így már négy-öt százaléknyi lehet, s szakértők szerint ez az arány folyamatosan emelkedik.
E munkamódszer terjedésével, ugyanakkor jelentősen átalakul a munkahelyi szervezetek működési módja. „A nyolcórás, asztal melletti műszak helyett csak az eredmény számít.” Hazánkban, azonban van egy ősi beidegződés, miszerint ha valaki nem ücsörög az irodában, az lóg. Ez a szemlélet nagy mértékben megakasztja a neonomádság terjedését, hiszen a munkaadó nem biztos hogy elegendő teret enged annak, hogy alkalmazottja önálló legyen és szabadon hozzon döntéseket. „Az eredménycentrikus vezető nem foglalkozik azzal, hogy a munkavállaló otthon, munkahelyen, kávéházban, pályaudvaron dolgozik.”


Ősi beidegződés


„A megbízhatóság, a megbeszéltek pontos betartása, az önmagunkkal szemben tanúsított könyörtelenség a neonomád lét alapja.” Mindezek ellenére a nagyvállalatok többsége idegenkedik a „kinti” munkavégzéstől, méghozzá azért, mert túlságosan bevésődtek a „régi definíciók”, vagyis a munka az munka, melyet a munkahelyről szokás végezni. Ezen beidegződések megcáfolására a neonomádoknak folyamatosan be kell bizonyítaniuk, hogy a kinti, független munkakörnyezetben hatékonyabb munkaerőt tud képviselni és ha nem a szokott menetrendben, hanem több darabra bontva dolgozik, akkor valóban dolgozik, teljes tudatával a munkájára koncentrál, nem pedig lebzsel.


Pozitív példa a Pannonnál


A külföldön már bevált rendszer hazai terjedését bizonyítja a Pannon példája is, itt ugyanis részben már a neonomád szemlélet uralkodik. A Pannon GSM sajtó- és információs igazgatója szerint „a telekommunikáció gyors reagálást, információáramlást igényel, ami gyökeresen ellentmond a nyolc órát ülök az asztalomnál típusú munkának. Ha valaki nem a reggeli csúcsban akar bejönni, és nem is szükséges, elég, ha kilenckor bekapcsolja a gépét, és attól kezdve elérhető. Ha egy anyukának háromra az óvodába kell mennie, elég, ha este bepótolja a munkát.”