III. Wifi

Minden, amit a wifiről tudni kell

Mi is az a wifi?


A wifi eredetét tekintve „bizonyára sokak előtt ismeretes a Hi-Fi kifejezés, ennek mintájára született meg a "Wi-Fi", mely a minőségi vezeték nélküli szolgáltatás védjegye lett. A wifi tulajdonképpen a vezeték nélküli helyi hálózatoknál használt fogalom, de nem annak szinonimája, hanem a WECA nemzetközi szakmai szervezet védjegye az általa minősített WLAN termékekre.” Szakszerűen definiálva tehát „a wifi az IEEE által kifejlesztett vezeték nélküli mikrohullámú kommunikációt, WLAN-t megvalósító, széles körűen elterjedt IEEE 802.11 szabvány népszerű neve.” Lényege, hogy bárki használhatja az arra alkalmas eszközzel, például laptop, PDA vagy Dual modú, azaz Wifi és GSM rendszerű mobil telefonnal. Ma már a legtöbb notebook, mobiltelefon és egyéb fontos elektronikai eszközöket ellátnak wifi adapterrel. A wifi feloldásaként sok helyen a Wireless Fidelity, azaz a magas szintű drót nélküli kapcsolat kifejezést használják, azonban egyes források azt állítják, hogy a Wifi Szövetség által megalkotott márka, vagyis „a wifi nem a wireless fidelity rövidítésre utal.”

Fontos kulcsszavak

LAN - Local Area Network, azaz helyi hálózat


„Olyan számítógépes hálózat, amely egyetlen épületen belül vagy néhányszor tíz kilométer kiterjedésű területen található. Többnyire irodákban, gyárakban, üzemekben található, és alkalmas szerverek, személyi számítógépek, munkaállomások összekapcsolására, ezzel lehetővé téve a nyomtatók megosztott használatát, a levelezést és az üzenetküldést. Napjainkban az egyre olcsóbbá váló hálózati eszközök, az internet hatalmas vonzereje, és az egyre gyorsabb elérési lehetőségek a családokhoz is eljuttatták a LAN kiépítésének lehetőségét, így egyre gyakoribbak a családi házak, kis közösségek helyi hálózatai is.”


WLAN - Wireless Local Area Network, azaz vezeték nélküli helyi hálózat


Az egyik legelterjedtebb vezeték nélküli internetet biztosító technológiának tekinthetjük, amely elsősorban a helyi hálózat drótmentesítését valósítja meg. Lényegessége abban rejlik, hogy egy helységben található szerverre, annak hatósugarán belül egyszerre több ember csatlakozhat és internetezhet. „A vezeték nélküli helyi hálózat eredetileg a hagyományos Ethernet hálózat rádiós kiterjesztése, amely így a felhasználók számára kényelmes, nagysebességű, biztonságos adatkapcsolatot tesz lehetővé.
Mobilitást és nagy adatátviteli sebességet kínál, viszont a gyakorlatban egy rendszer csak egy szűk területet, például repülőtéri várótermeket, bevásárlóközpontokat, szórakozóhelyeket, konferencia-központokat fed le.”
Tehát a WLAN „a lokális hálózat funkcióját nyújtja, de szemben azzal, nincs szükség fizikai, kábelekkel történő összeköttetésre a gépek között, lehetővé téve ezzel a mobilitást.” Egyszerűen körülírva a WLAN „mindazon vezeték nélküli megoldások összefoglaló neve, melyek néhány métertől legfeljebb néhány kilométerig terjedő távolságból lehetővé teszik, hogy egy LAN hálózat szolgáltatásait igénybe vehessük.


A gépek közötti adatátvitel modulált rádióhullám segítségével történik. A WLAN sebessége átlagosan 11Mbps vagy 54Mbps, azonban a gyakorlatban maximális sebessége több dologtól is függ , mint például a:


-helyszíni viszonyoktól,
-zavaroktól,
-és a titkosítás kommunikáció alatt történő ki/be kapcsolásától.


Magát a kapcsolódást az internetre egy 1997-ben megalkotott szabvány alapján valósítjuk meg. Ez az IEEE 802.11 alapszabvány, mely szélesebb körben is elfogadásra került első WLAN szabvány volt, „ami 1 vagy 2 Mibit/s-os átviteli sebességű átvitelt tett lehetővé két pont között. A rádiófrekvenciás technológia a szabadon használható 2,4 GHz-es ISM sávot használta, és szórt spektrumú átviteli elven működött.”


Hotspot


„A WiFi lehetőségeit elsősorban az internet elérésében élvezhetjük. Itt kell szót ejteni az ún. Hotspot -okról, azaz a vezeték nélküli internet hozzáférési pontokról, melyek hatótávolsága nagyjából 50 méter. Segítségével a vendégek csatlakozhatnak saját gépükkel az internetre.” Ezek száma napról napra rohamosan növekszik, találkozhatunk velük éttermekben, szállodákban, kávézókban, oktatási intézményekben, céges székházakban, de akár közterületeken is. Ezt a szolgáltatást szolgáltatótól függően ingyen vagy fizetés ellenében tudjuk igénybe venni.


WiMAX - Worldwide Interoperability for Microwave Access, azaz világméretű együttműködés a mikrohullámú hozzáférésért


A WiFi-vel kapcsolatosan fontos megemlíteni a WiMAX technológiát, „mely arra lett volna hivatott, hogy olyan kis településekre legyen képes elvinni az internetet, ahová nem érdemes optikai hálózatot kihúzni. Az eredetileg a wifi számára elképzelt jövő a WiMAX felépítésének sokkal jobban megfelelt, ugyanis az új vezeték nélküli megoldással a kísérletek során 50 kilométeres távolságon belül 70 Mbit/sec-es sebességet is mértek. Azonban a WiMAX egyik komoly hátránya, hogy hosszú távon igen csak ingadozik a sávszélesség, és amennyiben tereptárgyakba ütközne a kommunikáció, úgy rohamosan csökken a letöltési sebesség.”


Technológiai háttere


„Vezeték nélküli kapcsolat többféle módon is létesíthető két vagy több eszköz között. A felsorolt technológiák alapja azonban közös, mind valamilyen rádiófrekvencia felhasználásával továbbítják és fogadják az adatokat. A WiFi 2,4 / 5 GHz -es rádiófrekvenciát használ az adatátvitelhez. Ezen technológia segítségével képesek vagyunk egymást fizikailag nem "látó" készülékek között is kapcsolatot teremteni, mivel a rádió hullámok áthatolnak a szilárd anyagokon is, bár ekkor erősségük, hatótávolságuk jócskán lecsökkenhet.
A vezeték nélküli kapcsolatra képes eszközök valamely gyártó által készített rádió adót/vevőt tartalmaznak, amellyel képesek adatokat küldeni és fogadni.”


Szabványos típusok


IEEE 802.11


„A WiFi védjeggyel ellátott Ethernet-kompatibilis rádiófrekvenciás, vezeték nélküli helyi hálózatok előírásait és ajánlásait magába foglaló szabványgyűjtemény.


IEEE 802.11a


A 802.11b-vel egy időben definiált alszabvány, amely viszont 5 GHz frekvencián már kezdettől fogva 54 Mbit/s elméleti sebességet tenne lehetővé, de valójában 20-25 Mbit/s tényleges csatornánkénti sebességre alkalmas, sebességtől függően 25-50 méteres hatósugáron belül. A használt frekvencia több országban tiltva volt és van, mivel például a légi irányítás használja.


IEEE 802.11b


A Wi-Fi alapdefinícióját tartalmazó alszabvány. 2,4 GHz frekvencián, nagyjából 75 méteres távolságon belül 11 Mbit/s elméleti adatátviteli sebességet kínál.


IEEE 802.11g


A 802.11b továbbfejlesztése, ugyanolyan frekvencián, de kisebb távolságon 54 Mbit/s elméleti adatátviteli sebességet ad. Jó tudni, hogy a „b” és a „g” szabványos készülékek egymással képesek a kommunikációra.


IEEE 802.11h


Az 802.11a kikerülésére tervezett alszabvány. Az 5 GHz frekvencián módot ad olyan eszközök használatára, amelyek észlelik a többi, ugyanezen a frekvencián üzemelő berendezést, például radart, és képesek a kisugárzási teljesítmény csökkentésére, valamint az üzemi frekvencia elhangolására.


IEEE 802.11x


Ide tartozik a szolgáltatás minőségét meghatározó 802.11e alszabvány, az elérési pontokat (Access Point) minősítő 802.11f alszabvány és a titkosítást leíró 802.11i alszabvány.”


IEEE 802.11n


„A szabvány hatszor gyorsabb az elődjénél, így már ugyanolyan felhasználói élményt ad, mint a vezetékes hálózat. A 802.11n szabvány MIMO technológiával van ellátva, mely egyszerre több adatfolyam kezelését teszi lehetővé, így megnő az antennák adatátviteli képessége. Emellett a 802.11n képes összekötni a kommunikációs csatornákat, amivel szintén megnő az adatátviteli kapacitása.”


Wifi hálózatok kialakításának lehetséges módjai


Publikus, nyílt hálózat: a wifi kapcsolat létesítésének ezen módja bármely wifi routerrel, elosztóval kialakítható, és az így létrehozott hálózathoz bárki csatlakozhat mindenféle korlátozás nélkül.


Publikus, zárt hálózat: Ebben az esetben egy speciális szoftver gondoskodik arról, hogy a hálózatot csak egy kód ismeretében, korlátozott ideig lehessen használni. Ezt a módot többnyire éttermek, kávézók használják, ahol az internet elérését fogyasztáshoz kötik.


Privát hálózat: Privát hálózatot kizárólag saját felhasználás céljából alakítunk ki, ebben az esetben a hálózatunkat egy titkos jelszó védi, így ahhoz csak a jelszó ismeretében lehet csatlakozni megakadályozva ezzel, hogy illetéktelenek is használhassák az internetünket.


Kereskedelmi HotSpot szolgáltatás: csak díjfizetés ellenében, korlátozott ideig használható a vezeték nélküli hálózat.


Wifi-kapcsolat létesítésének módjai


„Az egyik, egyszerűbb eset az ún. ad-hoc vagy pont-pont topológia, amikor néhány WiFi-képes eszköz közvetlenül egymással kommunikál. Ez a módszer alkalomszerű, azaz olyan esetben érdemes használni, amikor gyorsan, rövid időre kell összekapcsolnunk két eszközt, vagy ez a legolcsóbb módja a kommunikációnak, például át szeretnénk másolni néhány fájlt.


A másik egy komolyabb, bonyolultabb lehetőség az infrastrukturális mód. Az infrastrukturális mód esetében vezeték nélküli eszközeink nem közvetlen egymással kapcsolódnak, hanem egy hozzáférési pont, access point segítségével. Ez az eszköz rendszerint vezetékes és vezeték nélküli hálózatunk között teremt kapcsolatot, mintegy hídként funkcionálva. A hozzáférési pont több eszközzel is képes egyidejűleg kommunikálni, azonban figyelembe kell venni, minél több eszköz kapcsolódik és kommunikál egyszerre egy Access Point -tal, annál keskenyebb sávszélesség jut egy-egy eszközre, azaz annál lassabbnak érzékeljük hálózatunk sebességét az egyes eszközökön.”

Wifi vagy mobilnet?

Avuló wifi


A wifi avulását tükröző nézeteket vallja az Ericsson is, mely szerint „a WiFi hotspotok úgy avulnak el, mint a telefonfülkék. A mobil szélessáv gyorsabb ütemben terjed, mint a telefónia eddig bármikor.” Állítását azzal indokolja, hogy számos európai országban, köztük hazánkban is a mobil szélessávú csomagok ára csaknem jelképes, mindössze havi 20-30 euró, ami a vezetékes csomagokéval vetekszik, miközben jóval nagyobb szabadságot nyújt. Továbbá azzal is érvel, hogy egyre több olyan notebook kerül piacra, amely a WiFi mellett már beépített HSDPA modemmel is rendelkezik.


Mégsem terjed a wifi Amerikában


A wifi háttérbe szorulását támasztja alá egy 2008-as cikk, melyből kiderül, hogy „a profitérdekelt internetszolgáltató cégek visszakozása miatt megtorpanni látszanak azok a korábbi nagyratörő tervek, hogy egész városokra kiterjedő wifi-hálózatot, tömeginternetet vezessenek be az Egyesült Államokban.”
„Elsőként a pennsylvaniai Philadelphia vezetése jelentette be 2005-ben az ambiciózus tervet: a legnagyobb, 350 négyzetkilométer területű amerikai wifi-hálózatot hozzák létre. Az elképzelések szerint a helyi felhasználók, különösen a szegény városlakók ingyen vagy csekély díj ellenében csatlakozhattak volna a világhálóra. Nem sokkal később Chicago, Houston, San Francisco és tíz további nagyváros, valamint tucatnyi kisváros jelentett be hasonló tervet.” A kezdeti nagy lelkesedést azonban a szolgáltatók bejelentése akasztotta meg, miszerint a megvalósításnak technikai nehézségei vannak, a kivitelezés és működtetés nem lenne kifizetődő. Így az Athénban, Lipcsében vagy Bécsben már működő modell végül nem valósulhatott meg a szolgáltatók profitszemlélete miatt.


Végül a wifi lesz a nyerő


„Öt évvel ezelőtt még újdonság volt a wifi, majd egész városokat akartak lefedni vezeték nélküli internettel.” Időközben azonban a technológia gyors fejlődésének köszönhetően megjelent a mobilinternet, és rövid idő alatt háttérbe szorított mindent. Váratlan fordulatot jelenthet azonban, hogy hét hosszú év után végre elkészült az új, 802.11n szabvány, amely hatszor gyorsabb az elődjénél, és így már ugyanolyan felhasználói élményt ad, mint a vezetékes hálózat. Egyesek szerint emiatt a következő öt évben a wifi lesz a hálózatépítők fő eszköze. Mindennek köszönhetően pedig végleg eltűnhetnek a hálózati kábelek.


Drót nélküli a jövő?


A wifi pártiak bíznak benne, hogy rövidesen még az elmaradottabb országokban is olyan mértéket ölt az otthoni hálózatok drót nélkülisége, mint Skandináviában, ahol a végberendezések többsége már most wifit használ. Hazánkban ez az arány nagyjából 15 százaléknyi lehet, bár így is jelentős az előrelépés a tavalyi 5,5 százalékos értékhez képest. „Felmérések szerint három év múlva már az otthonok több mint három negyedében lesz valamilyen vezeték nélküli hálózat.”


A wifi fontosabb az ételnél a repülőn


„Az utasszállító repülőkön utazó amerikai üzletemberek fontosabbnak tartják azt, hogy tudjanak internetezni a levegőben, mint a fedélzeten kapott étel minőségét.” Vagyis a kutatásban részt vett amerikai üzleti utazók 47 százaléka a wifi internetet találja a legfontosabb fedélzeti kényelmi szolgáltatásnak. Míg az olyan alapszolgáltatásokat, mint a felszolgált ételt, csupán a résztvevők 30 százaléka tartja elsődlegesnek.


Felhasználói jelentés Londonból


Egy londoniakról szóló felmérés eredményei alapján kiderült, hogy 2007. utolsó hat hónapjában, „Londonban, háromszor annyi hotspotos internetezést regisztráltak, mint a második helyezett Szingapúrban. A nagy-britanniai, londoni netezők 30 ezer esetben vettek igénybe ez idő alatt hotspotokat a világháló elérésére, 150 százalékkal növelve az egyes csatlakozások számát 2006 hasonló időszakához képest. A Heathrow repülőtér hotspot-rendszere például önmagában 41 ezer csatlakozást kezelt a hat hónap alatt, az iPass felmérése szerint a negyedik legforgalmasabb repülőtér volt ezzel az adattal.”

Lehetőségek a wifiben

Wifi a londoni buszokon


„Oxfordban úgymond bejáratott dolog a digitális utastájékoztatás, és a távolsági buszokon ingyennet van.” 2009 év elejétől érhető el az ingyenwifi két különböző buszvállalat Oxford és London között közlekedő járatain.


Wifi az amerikai gyorsvasúton


„Wifis internettel fedik le a San Francisco-i BART gyorsvasút 43 állomását és 167 kilométernyi vasúti pályáját is.” A rendszer előreláthatólag 2011 végére fog elkészülni, mely használatáért fizetni kell majd.


Wifi a repülőn


„a United Airlines egyes belföldi járatain is elérhető már a wifi,” mely szolgáltatást GoGo néven vehetünk igénybe. A wifi tehát láthatólag sikeresen veszi uralma alá a tömegközlekedést világszerte.


Internet a Zala Volán távolsági autóbuszain


A külföldi esetek után hazánkban is meghonosodni látszik a tömegközlekedésben a wifi. 2009 októberétől a Zala Volán Zrt. „menet közbeni internetezési lehetőséget kínálnak utasaiknak, a tapasztalatokat mérlegelve pedig később valamennyi távolsági járatra ki fogják ezt a lehetőséget terjeszteni.” A kezdeményezés azonban egyelőre kísérleti fázisban van.


Wifi az autókban


„A Ford több autójába is olyan rendszert telepít, amelynek révén az utasok menet közben WiFi vezeték nélküli kapcsolat segítségével kapcsolódhatnak az internetre.
A második generációs Sync rendszert a Microsoft segítségével dolgozták ki és használatához elegendő egy szabvány USB modemet beilleszteni az autóba épített csatlakozóba, és máris lehet használni az internetet, laptopról, mobiltelefonról, vagy bármilyen arra alkalmas készülékről.”


Wifi a kórházban


Egy 2007-es cikk szerint egy magyar gyógyintézetben „a kórtermeket és a vizsgálóhelyiségeket wifivel fedték le. Ez a hazai közellátás viszonyait ismerve csúcstechnológiásnak tekinthető.”

A jövő vezeték nélküli technológiáit kutatják


A Bécsi Műszaki Egyetem legújabb laboratóriumában már a 21. század vezeték nélküli technológiáit akarják kifejleszteni, a WLAN és a WiFi szabványok utódjait keresik.
Az új részleg elsősorban az innovatív vezeték nélküli technológiák kifejlesztésére összpontosít és a munkákat három részre osztották. Az első kategóriába tartozik az intelligens közlekedésirányítás megvalósítása a járművek közötti kommunikáció révén, melynek köszönhetően elkerülhetők vagy megelőzhetők lesznek a balesetek és más veszélyes szituációk. A másodikba sorolták a vezeték nélküli szenzorhálózatok létrehozását, ahol a rádiótechnológiás azonosítást ötvözik a szenzorok alkalmazásával. Ezáltal a lavinák előrejelezhetőségét, illetve azok veszélyességének meghatározását célozzák. A harmadikba került a negyedik generációs mobil hálózatok tökéletesítése és továbbfejlesztése, mely során biztonságosabb és nagyobb adatátvitelt biztosító eszközök és eljárások kifejlesztésén dolgoznak.

MiFi, a mobil hotspot


A magyar szolgáltatók közül elsőként a Pannonnál kapható a világ első intelligens, hordozható wifi hozzáférése, a Novotel MiFi 2352 router. A MiFi öt eszköz egyidejű internetre csatlakozását teszi lehetővé, segítségével bármely WLAN funkcióval rendelkező eszközzel lehet mobilinternetezni, mint pl. MP4-el vagy PDA-val. „A 10 méteres hatótávolságú eszköz belföldön és külföldön, otthon, az irodában, az étterem teraszán vagy akár utazás alatt is használható. Beépített akkumulátora 40 óra készenlétet és 4 óra használatot biztosít.” Emellett rendelkezik WEP-WPA2 titkosítással, de lehet kód nélkül is használni.

Jön a gigabites wifi


Alighogy elfogadták az új 802.11n szabványt, máris a wifi következő generációs specifikációjáról tárgyalnak. A hírek szerint a legújabb 802.11ac jelű szabvány a korábbi 802.11a egyfajta felújítása, bővítése lesz. A szabvány 2012 decemberére várható, a 80 vagy 160 MHz-es csatornákat használja és „továbbra is az 5 GHz-es frekvencián működne, maximális adatátvitele sebessége pedig elérné az 1 gigabitet másodpercenként.”

WiFi falu program


az Internet Terjesztéséért Alapítvány által elindított projekt, mely a wifi nyújtotta lehetőségeket a társadalom szociális területein hasznosítja. A program 2008 elejétől működik, mely tulajdonképpen folytatása a 2007 tavaszán elindított Login Initiative programnak.


A program célja


„A projekt célja, hogy Magyarország hátrányos helyzetű térségeinek lakóit wifi-antennákon keresztül közösségi internethez juttassák, illetve használt, de működőképes, számítógépekkel rendelkezhessenek olyan családok is, melyek egyébként álmodni sem mernének egy számítógép megvásárlásáról.”


Eredete


A program eredete indiai és brazil tapasztalatokra vezethető vissza, „ahol a legszegényebb néprétegekben robbanásszerűen terjednek az ilyen típusú szolgáltatások. Elzárt, elszegényedett kis falvakban, mély szegénységben Magyarországon is több százezren élnek, ők volnának a célcsoport, mert hozzájuk földrajzi és gazdasági okok miatt nem jutnak el a kereskedelmi internetszolgáltatók.”


Esély a kitörésre a mélyszegénységben élőknek


A WiFi-falu elnevezésű akció elszántan küzd azért, hogy a mélyszegénységben élőknek esélyt teremtsen a kitörésre. Így akár a legszegényebb falvakban élők elhelyezkedését is segítheti a program, ugyanis „nem csak használt számítógépeket és internetelérést, hanem továbbképzési lehetőségeket is biztosítanak a WiFi falvak lakóinak. Baranya megyében például olyan akciót is szerveznek, amelynek keretében arra tanítják a programban résztvevőket, hogyan tudnak állást keresni és találni a világhálón. Sokan elzárva élnek az információtól, így számukra fontos kapaszkodót jelent, hogy nemcsak közvetlen környezetükben, hanem az interneten is kereshetnek állást.” Felmérések igazolják, hogy a WiFi-falu programban résztvevők könnyebben jutnak munkához.


Magyar Telekom Digitális Híd Fest a baranyai kistelepüléseken


Baranya megye több kistelepülésén Digitális Híd Fest néven kétnapos rendezvénysorozatot szervezett 2009 tavaszán a Magyar Telekom, mely „önkéntesei a kísérő programokban gazdag rendezvények keretében az internet használatára tanítják a települések lakosait, ezzel is elősegítve a digitális felzárkózást.”


Akadozik a baranyai wififalu-program


Bár a wifi-falu országos projekt számos szegény család életét könnyítették meg azzal, hogy eljuttatva hozzájuk az internetet előttük is kitárult a világ. 2009 őszén azonban már arról lehet olvasni, hogy a kezdeti nagy sikerek ellenére a kormányzati támogatással indult program „súlyos gondokkal küzd, a pályázati pénzek ugyanis akadoznak, a netet telepítő csapat pedig tartozást is hagyott maga után.”


Az interneten megtekinthető a programba bekapcsolt községek listája.
A projekt hivatalos blogja a WifiFalu blog, mely elsősorban a társadalomban megjelenő digitális szakadékokkal foglalkozik és közöl információkat a témában.

Wifi okozta kellemetlenségek

Wardriving


A wardriving tulajdonképpen „egy tevékenység, melynek keretében olyan Wi-Fi hálózatok után kutatnak, amelyek nincsenek levédve, ezért oda be tudnak lépni.” Bár eredetileg e tevékenység, mely sajnos kezd egyre népszerűbbé válni, a hálózatok nevének/helyzetének felderítéséről szól, nem pedig más vezetékmentes hálózatának illetéktelen használatáról.


A wifi titkosító szabványai: WEP és WPA


WEP, azaz „Vezetékessel Egyenértékű (Biztonságú) Hálózat mára már egy korszerűtlen algoritmus az IEEE 802.11-ben megfogalmazott vezeték nélküli hálózatok titkosítására. A vezeték nélküli hálózatok rádiójelek segítségével sugározzák szét az üzeneteket, ami sokkal könnyebben lehallgatható, mint a vezetékes hálózatok. A WEP 1997-es bemutatásakor arra szánták, hogy hasonlóan bizalmas hálózatként működjön, mint egy általános vezetékes hálózat.”


WPA, azaz „Wi-Fi Protected Access (WPA és WPA2), mely a vezeték nélküli rendszereknek egy a WEP-nél biztonságosabb protokollja. A létrehozása azért volt indokolt, mert a kutatók több fontos hiányosságot és hibát találtak az előző rendszerben. A WPA úgy lett kialakítva, hogy együttműködjön az összes vezeték nélküli hálózati illesztővel, de az első generációs vezeték nélküli elérés pontokkal nem minden esetben működik. A WPA2 a teljes szabványt tartalmazza, de emiatt nem működik néhány régebbi hálózat kártyával sem.”


Wifi jelszótörő szolgáltatás


A Moxie Marlinspike néven híressé vált hacker WPA jelszótörő szolgáltatást indított, melynek célja, hogy viszonylag hamar megtalálhatóak legyenek a nem elég erős wifi jelszavak.
A WPA és WPA2 biztonsági protokollal védett hálózatok gyenge pontját a jelszó jelentheti, ugyanis egy gyenge jelszó megadása esetén egy szótár és kellő időráfordítás segítségével a hálózati hozzáféréshez szükséges jelszó próbálkozással kitalálható. Minél nagyobb a szótár, annál nagyobb az esély a sikerre, ugyanakkor annál több időt is igényel a jelszó megfejtése.
A WPA jelszótörő szolgáltatás „egy 400 processzoros fürtöt és egy 135 millió elemű szótárat használ és az üzemeltetők szerint legfeljebb 20 perc alatt képes az összes lehetőséget végigpróbálni. A szótárat kimondottan WPA jelszavak feltörésére hozták létre, így nem csak nyolc vagy annál több betűből álló szavakat, hanem szókapcsolatokat és azok gyakran használt írásmódjait is tartalmazza.” Jó hír azonban, hogy a teszt sikertelennek bizonyult, mivel a 135 millió próbálkozásból nem sikerült megtalálni a wifi jelszót, ami a jelszó kellő erősségét igazolja.


Egy perc alatt feltörhető a wifi


Eddig csak a WEP nevű wifi titkosítás volt törhető, szeptember végén azonban két japán kutató nyilvánosan is bemutatta az általuk egy korábban ismert módszer továbbfejlesztését, mellyel már egyetlen perc alatt feltörhető a WPA titkosítási rendszer. Azonban ezzel az új módszerrel is „csak azok a WPA-rendszerek támadhatók, amelyek a TKIP algoritmust használják. Az újabb WPA 2, és az erősebb AES algoritmust használó WPA továbbra sem törhető.”


Veszélybe kerülhetnek az ingyenes hotspotok


„A szerzői jog szigorú védelme lehetetlen helyzetbe hozhatja a nyilvános, ingyenes wifihálózatok üzemeltetőit Nagy-Britanniában.” Az illegális tartalmat letöltőkkel szemben való egyre szigorúbb fellépések pedig komolyan veszélyeztethetik a folyamatosan szaporodó, ingyenes wifihozzáférést biztosító hotspotok létét. Ezt támasztja alá egy Angliában történt eset is, miszerint „egy brit kocsma tulajdonosa 8000 font, vagyis 2,4 millió forint büntetést kapott, mert a söröző vendégeknek nyújtott ingyenes wifi-kapcsolaton egy felhasználó jogsértő tartalmakat töltött le.” Amennyiben a nyilvános hotspot előfizetője nem tudja időben bizonyítani ártatlanságát azzal, hogy ő szolgáltatónak minősül, őt büntetik lekapcsolással, más használók tetteiért, ezáltal pedig könnyen előfordulhat, hogy az újonnan bevezetett fájlcsere törvény megöli az ingyenwifit, mivel egyetlen szolgáltató sem fogja vállalni a felhasználókért a felelősséget.


Betilthatják a nyílt wifi-hálózatokat Indiában


Szintén az ingyenesen elérhető hotspotok megszüntetéséről ad hírt az India Times, mely szerint „az ország kormánya gondolkodik a nyílt wifi-hálózatok betiltásán. Az ok: a jelszó nélküli netkapcsolatokat gazdáikon túl a terroristák is igénybe veszik néha.” Eddig két konkrét esetet regisztráltak, amikor nyílt, bárki által elérhető wifi-hálózatot használtak terrorista csoportok Ahmedabadban, illetve Delhiben. Az esettel kapcsolatos felelősségvállalásban a szolgáltatók és a kormány egymásre mutogat, míg a szolgáltatók az elővigyázatlan felhasználókat teszik felelőssé az ügyben, addig a kormány a telekommunikációs cégeket, valamint az internetszolgáltató vállalatokat kötelezné a felhasználók oktatására.


Minden második internetező lopta már a netet Wi-Fi-n keresztül


Egy online felmérés meglepő eredménye szerint a mintegy 500 megkérdezett felhasználó több mint fele állította, hogy lopott már internetet vezeték nélküli hálózaton keresztül. Más internetének használata, annak előzőleges beleegyezése nélkül számos probléma, kellemetlen helyzet előidézője lehet a tolvaj és a meglopott számára egyaránt. Az otthoni felhasználok nem csekély hányada feledkezik meg hálózata védelméről, így pedig a teljesen nyílt hálózatot mindenféle erőfeszítés nélkül bárki használhatja, aki a wifi hatókörén belül tartózkodik. „Az otthoni hálózat gyengesége pedig a távmunkásokon keresztül akár a vállalati hálózatot is veszélybe sodorhatja. Sőt, a nyílt hálózat akár csali is lehet, ugyanis az ingyenes internetnek örülő felhasználó adatcsomagjait logolhatják, elemezhetik, a titkosítatlanul továbbított felhasználói neveket és jelszavakat, a böngészők sütijeit is megszerezhetik. A nyitott hálózaton keresztül elkövetett cselekményekért, mint a spamelésért vagy más, komolyabb bűncselekményekért, később minket, a hálózat tulajdonosát vehetik elő, azt pedig nehéz lesz bizonyítani, hogy az inkriminált dolgokat nem is mi hajtottuk végre.”


Aggasztó eredmények a mobiltelefonok hatásairól


„Újabb aggasztó kérdéseket vetett fel egy belgiumi kutatás a mobiltelefonok és a WiFi-hálózatok által kibocsátott elektromágneses hullámok egészségre gyakorolt hatásairól. Patkányokon végzett kísérletek alapján megállapította: azoknak az állatoknak a körében, amelyek hosszabb időn keresztül voltak kitéve elektromágneses hullámoknak, jelentősen emelkedett a halálozási arány. A kísérletben részt vevő patkányoknál továbbá memóriazavarokat és az immunrendszerért felelős fehér vérsejtekben kimutatható elváltozásokat tapasztaltak. Ugyanakkor óvatosan kell értelmezni a kutatás eredményeit, és nem lehet egyértelműen hasonló következtetést levonni az emberekre vonatkozóan."

Hálózati jótanácsok wifizőknek

Számos hasznos és kevésbé hasznos bölcsesség, jótanács létezik a wifin való biztoságos netezésről:


Ilyen ma már idejétmúlt tanácsnak tekinthető például a router nevének elrejtése. „Ez a módszer egy komoly szándékokkal érkező támadót egy pillanatra sem állít meg, feleslegesen kényelmetlenné teszi viszont laptoppal érkező barátaink beengedését az otthoni hálózatra.”


Szintén felesleges a gépek hálókártyájának fizikai címe alapján szűrni a klienseket, hiszen egy okos hacker egy szempillantás alatt át tudja állítani saját kártyája címét.


Hasznos ötlet azonban a szobában lévő vezeték nélküli router adóteljesítményének csökkentése. Igaz a nagyon érzékeny külső antennával rendelkező behatoló ellen nem véd ez a módszer sem, a netünkre akaszkodó szomdédaink ellen viszont hatásos eljárás lehet.


Igencsak jó tipp a hálózat nevének megváltoztatása is, ugyanis „az SSID megváltoztatásával máris kizárjuk azokat a támadókat, akik csak az alapértelmezett hálózatnévből és szótári szóból generált listákkal próbálnak bejutni mások hálózatába.”


A legjobb védelmet azonban kétségkívül az eddig még feltörhetetlennek bizonyult protokollok használata és az erős kulcsok kitalálása biztosítja. „A jelszónál az a legfontosabb, hogy ne legyen sem szótári szó, sem pedig szótári szó "leet speak" nyelvű átirata: tehát a "mákosguba" és a "m4k0sgub4" egyaránt kerülendő hálózati kulcsnak, viszont a szó különleges karakterekkel feldúsított verziója már használható lehet: "m4-4Kh-0-sh-6-33B4-.”
A wifi-kulcsok esetében pedig nyugodtan használhatunk akár 20 karakteres zagyvaságnak minősülő véletlenszerű szavakat, kifejezéseket, hiszen a legtöbb operációs rendszer megjegyzi helyettünk a kulcsot, nekünk csupán tanácsos leírni egy lapra, és elzárni a fiókba a biztonság kedvéért.

II. Neonomádok

Kik azok a neonomádok?

A neonomádság tekinthető egy munkamódszernek vagy akár egy életformának is, a neonomád pedig ezt a munkamódszert vagy életformát követő társadalmi csoport. Ezen társadalmi csoportot a munka iránt való erős elkötelezettség, illetve a függetlenség mint alapvető életfeltétel jellemzi. Ezek a neonomádság azon jellemvonásai, melyek miatt inkább életformának, mint munkamódszernek tekinthető e jelenség.

A neonomádok az esetek többségében szellemi szabadfoglalkozású szakmák képviselői, akik munkájukat nem fix helyen, hanem többnyire kávézókban, éttermekben vagy egyéb, általában nyilvános helyen végzik laptop és wifis internetkapcsolat segítségével.
A neonomádságnak mint munkamódszernek nélkülözhetetlen feltétele a modern IKT eszközök megléte, azon belül a kommunikációs technológia legújabb vívmányai jelentik a neonomádok számára a legfontosabb munkaeszközöket.

A neonomád életformát követőket tulajdonképpen az IT-munkások olyan új generációjának tekinthetjük, „akik egy laptopot, drót nélküli internetkapcsolatot és egy kávézót irodává képesek változtatni.”


Egyéb fontos forrás a Digitális beduinok című cikk

Neonomádok eredete

„Nevüket a nomád Arab törzstől kölcsönözték, akik a sivatagban szabadon jártak-keltek.” „A neonomádság amerikai sztori. Még az elnevezés is onnan származik. Arra utal, hogy a vándorok mindig új helyen ütnek tanyát. Ha gyorsabb netet, erősebb wifit, finomabb kávét találnak, veszik a laptopjukat, és oda vándorolnak. Az új munkastílus az információtechnika és az innováció fellegvárából, a Szilícium-völgyből indult. Amerikában sorra nyílnak a neonomádok kávézói, speciális számítógépes asztalokkal, teljes informatikai hátérrel, meggyőző kávé- és whisky-kínálattal.”

Neonomádok kialakulása

„A 20. század végére a szellemi foglalkoztatottak aránya és ezen belül is főként az önálló szellemi munkát végzők aránya jelentősen megnőtt. Ezzel együtt elsősorban az internet és a mobil számítástechnikai eszközök terjedésének köszönhetően sok munkához a szükséges eszközök, kellékek mennyisége lecsökkent. Ennek következtében sok munkakör esetében az "iroda", mint egy fizikai hely szükségtelenné vált. Számos, főként kisebb cég, elsősorban költségcsökkentés miatt el is hagyta ezeket, és munkavállalói otthonról vagy kávézókból kezdtek dolgozni.”

Milyen a tipikus neonomád?

A tipikus neonomád önálló szellemi munkát végez, amihez csak hordozható számítógépre és internetkapcsolattal ellátott helyiségre van szüksége. Ezt az életformát leggyakrabban a fejlesztők, egyszemélyes cégek vezetői, marketingesek és sales területen dolgozók űzik. A gyakorlatban, azonban a legtöbb neonomád valamilyen webes, vagy ahhoz kapcsolódó területen dolgozik.

Neonomádság előnyei

Szabadon megválasztható munkakörnyezet


A neonomád életmód számos pozitívummal bővelkedik. Talán az egyik legfontosabb, hogy az ember wifivel, mobilnettel és mobiltelefonnal már nincs a lélektelen munkahelyi irodákhoz kötve, hanem maga választhatja meg a számára inspiráló munkakörnyezetet. A neonomád, ugyanis nemcsak kávéházban, kertben, tengerparton, de bárhol, bármikor dolgozhat.


Csökkenő költségek


A mobil eszközök fejlődésével lehetőség nyílt arra, hogy bizonyos munkaterületeken az irodát mint fizikai munkahelyet megszüntessék. Rájöttek, hogy olcsóbb beülni egy kávézóba, mint irodát bérelni, így mentesülnek az adó és járulékok fizetésétől, nem kell titkárnőt, irodát fenntartani, karácsonyi partit szervezni, céges autót venni. Ennek köszönhetően általánosan megfigyelhető az irodai költségek csökkenése. Továbbá visszaestek az utazási költségek, és még az utazásra szánt időt is munkára lehet fordítani. Mindez pedig a jelenlegi gazdasági helyzetben versenyelőnyt jelenthet a cégek számára. Jó szervezéssel nemcsak a termelés, hanem a cég eredményessége és hatékonysága is nőhet.


Növekvő kreativitás


A szabadabb életmód sok esetben növeli a kreativitást, a munka hatékonyságát, ami a cég és a dolgozó közös érdeke. Míg az irodában sok idő mehet el, a kávéházban tényleg a munkára koncentrál a dolgozó.


„Az igazi nomádnak az országhatár fikció”


Mai globalizálódó világunkban fontos szempont, hogy a szakember bármikor elköltözhet akár a világ másik felére, vagy elutazhat szakmai kiállításra, konferenciára anélkül, hogy szabadságra menne vagy az adott céggel megszüntetné munkakapcsolatát. „Az igazi nomádnak az országhatár fikció”, hiszen dolgozhat egy hazai cégnek külföldről, vagy akár egy vidéki kis faluból is. Mindez, azonban a webes, az informatikai munkáknál valósítható meg egyelőre.


Nagy cégek a nomádságról


„A neonomád jellegű flexibilis munkavégzés előnyeit egyes nagy cégek is kezdik felismerni. A vezetők belátják: alkalmazkodni kell, ha lépést akarnak tartani a modern kor munkaerő-igényével. Nem kell mindenkinek egyszerre, egy időben bent ücsörögnie, hanem otthon is dolgozhat. Olyan váltás ez, mint amikor áttértünk a vezetékes telefonról a mobilra. Az internettel és a laptoppal az irodai röghöz kötés megszűnt.”


A Szociális és Munkaügyi Minisztérium véleménye


„A Szociális és Munkaügyi Minisztérium szerint aki figyelmen kívül hagyja a távmunkát, az nemcsak lemond a hatékonyság növeléséről, de egyenesen hátrányba kerül a globális piacon. Sok munkaadó tartja nehezen kontrollálhatónak, ellenőrizhetőnek ezt a munkaformát, de ez csak az ismeretek hiányából és régi előítéletekből fakad.”

Neonomádság hátrányai

A munkáltató nehezebben ellenőriz


Sokszor gondot jelent a munkaadónak, hogy neonomád alkalmazottját nem tudja felügyelni, ellenőrizni valóban dolgozik-e. Ez azonban nem feltétlenül probléma, hiszen kutatások bizonyítják, hogy sokkal hatékonyabb munkaerőt képviselnek azok a dolgozók, akik mentesülnek az állandó felettesi kontroll alól. Ezen alternatív foglalkoztatás működéséhez viszont szükség van a vezetői szemlélet megváltoztatására. Fontos hogy a hagyományos alá-fölé rendelt kapcsolat helyett a vezetők egyenrangú partnerkapcsolatot építsenek ki alkalmazottaikkal.


Adatbiztonság kérdése


Az adatbiztonsággal kapcsolatban több komoly kockázat is felmerülhet. Gondot jelenthet például, hogy az összes munkával kapcsolatos anyag egyetlen gépen van. Így mivel a neonomád nem a hagyományos irodai rendszereknél dolgozik, ahol számtalan biztosíték, szerver és miegymás gondoskodik az adatbiztonságról, még nagyobb jelentősége van annak, hogy jó viszonyt alakítsunk ki a technika ördögével.
Továbbá bárki ellophatja a távmunkás adatait, mivel nem a biztonságos vállalati környezetben, hanem a „dzsungelben” dolgozik. A legalapvetőbb hiba a megosztások nyitva hagyása. Fontos tehát, hogy nyilvános helyen mindenképp függesszük fel a megosztást, de az írásjogot minden esetben le kell tiltani. Emellett célszerű letiltani a bluetooth felfedezhetőségét, felhúzni egy tűzfalat és letölteni a biztonsági frissítéseket.
Valamennyi adatvédelmi probléma orvoslására számos ingyenes és profi, fizetős megoldás létezik, így amennyiben a neonomád kellő figyelmet fordít ezen veszélyekre, meg tudja óvni adatait. Fontos, hogy egy neonomád mindig naprakész legyen a biztonsági kérdésekben.


Saját értékeink biztonsága


Számítógépes adataink védelme mellett munkaeszközeinkről és egyéb értékeinkről is gondoskodnunk kell. Ugyanakkor az élethalálharc a helyekért folyamatos. Mindezek az akadályok időnként arra ösztönzik a neonomádot, hogy maradjon inkább otthon és dolgozzon onnét. Ez pedig további problémákat vethet fel. Például elkényelmesedéshez vezethet és elúszhat az egyén egész napja az otthoni lébecolással vagy éppenséggel túlzásba viheti a munkát és sokkal többet dolgozik az egészségesnél.


Szociális kapcsolatok hiánya


Amikor neonomádságról beszélünk, valójában magányos életmódra kell gondolnunk, hiszen „a legnagyobb fizikai szabadság mellett sem garantálja semmi, hogy a nomád valós interakciók részese legyen.” Márpedig a kreativitást serkentő külső ingerekre, friss impulzusokra mindenkinek szüksége van, ha valóban hatékonyan szeretnénk végezni munkánkat. Ezért szakértők állítása szerint nem érdemes minden kapcsolatot megszakítani az irodával, mivel az élő kommunikációt semmi sem helyettesítheti. Erre a részmunkaidős neonomádság jelent megoldást, amikor a hét néhány napján a független „munkamódot” irodai munkára cseréljük.


Túlhajszolás


Jellemző hozzáállás a neonomádok körében, hogy ne érhesse a lógás vádja, sokkal többet dolgozik, mint bentről tenné. Ez pedig gyakran túlterheléshez, önkizsákmányoláshoz vezethet. A neonomádok tehát sokkal inkább hajlamosak túlterhelni magukat, mint kötött munkaidőben, állandó felügyelet alatt dolgozó társaik.


Fontos forrás még az index cikke a neonomádság hátrányairól

Neonomádok Magyarországon

Kialakulásuk itthon


„A technológiai feltételek ugrásszerű fejlődése, a munkavállalók egy részének növekvő igénye az önállóságra, a globalizáció és az irodák fenntartási költségeinek növekedése mind-mind hozzájárult ahhoz, hogy lassan hazánkban is teret nyerjen egy új munkamódszer vagy talán inkább életforma, és megjelenjenek az első neonomád dolgozók.”


Terjedésük


A neonomádok terjedésének mértéke itthon nem egyértelműen meghatározható. Ennek egyik fő oka, hogy nem folynak szisztematikus kutatások e témában. Maga a munkamódszer két-három éve indult hazánkban, s egyesek szerint azóta rohamtempóban terjed; 2002-ben még csak minden ötvenedik, 2008-ban már minden huszadik dolgozó végezte távolról feladatait. A hazai mobil munkavégzés aránya így már négy-öt százaléknyi lehet, s szakértők szerint ez az arány folyamatosan emelkedik.
E munkamódszer terjedésével, ugyanakkor jelentősen átalakul a munkahelyi szervezetek működési módja. „A nyolcórás, asztal melletti műszak helyett csak az eredmény számít.” Hazánkban, azonban van egy ősi beidegződés, miszerint ha valaki nem ücsörög az irodában, az lóg. Ez a szemlélet nagy mértékben megakasztja a neonomádság terjedését, hiszen a munkaadó nem biztos hogy elegendő teret enged annak, hogy alkalmazottja önálló legyen és szabadon hozzon döntéseket. „Az eredménycentrikus vezető nem foglalkozik azzal, hogy a munkavállaló otthon, munkahelyen, kávéházban, pályaudvaron dolgozik.”


Ősi beidegződés


„A megbízhatóság, a megbeszéltek pontos betartása, az önmagunkkal szemben tanúsított könyörtelenség a neonomád lét alapja.” Mindezek ellenére a nagyvállalatok többsége idegenkedik a „kinti” munkavégzéstől, méghozzá azért, mert túlságosan bevésődtek a „régi definíciók”, vagyis a munka az munka, melyet a munkahelyről szokás végezni. Ezen beidegződések megcáfolására a neonomádoknak folyamatosan be kell bizonyítaniuk, hogy a kinti, független munkakörnyezetben hatékonyabb munkaerőt tud képviselni és ha nem a szokott menetrendben, hanem több darabra bontva dolgozik, akkor valóban dolgozik, teljes tudatával a munkájára koncentrál, nem pedig lebzsel.


Pozitív példa a Pannonnál


A külföldön már bevált rendszer hazai terjedését bizonyítja a Pannon példája is, itt ugyanis részben már a neonomád szemlélet uralkodik. A Pannon GSM sajtó- és információs igazgatója szerint „a telekommunikáció gyors reagálást, információáramlást igényel, ami gyökeresen ellentmond a nyolc órát ülök az asztalomnál típusú munkának. Ha valaki nem a reggeli csúcsban akar bejönni, és nem is szükséges, elég, ha kilenckor bekapcsolja a gépét, és attól kezdve elérhető. Ha egy anyukának háromra az óvodába kell mennie, elég, ha este bepótolja a munkát.”

Neonomád elterjedése külföldön


„A mobil munkavégzés külföldön elterjedtebb, mint Magyarországon. A 27 európai uniós tagországban a munkavállalóknak közel ötöde keresi így a pénzét. Egy 2002-es brit felmérés szerint a szigetországban a mobil munkavégzők aránya 7,6 százalék, a növekedés 1997 és 2002 között csaknem 38 százalék volt. Főleg a szolgáltatási szektorban és bizonyos kategóriákban elterjedt. A legtöbben knowledge workerek, azaz tudásmunkások, akik az egyéni és a kollektív munkavégzési formákat kombinálják.”

Neonomád kávézók Budapesten

California Cofee Company


A Múzeum körúton található kávézót a neonomádok mekkájaként emlegetik. A helyiség nagy előnye, hogy olcsók a muffinok és a szendvicsek. A rendeléshez járó wifijeggyel másfél óráig lehet használni a CCC hotspotját. A hely nagy hátránya, hogy az internet gyorsasága kiszámíthatatlan. Éppen ezért nem ajánlják munkavégzésre.


Marika néni kávézója


A hely elsősorban ízletes hamburgerei és redkívül barátságos kiszolgálása miatt kedvelt a neonomádok körében. A névadó Marika néni személyesen készíti el az összes hamburgert, közben mindenkihez van egy kedves szava. Tehát ha a neonomád megéhezik, célszerű itt elfogyasztania ebédjét, ha tényleg jól akar lakni.


Gloria Jean’s


A Hősök terén található kávézó rendkívüli kilátással, jó wifikapcsolattal, széles tea, kávé és süti választékkal szolgál az oda ltogatóknak. Azonban mindezért borsos árat kell fizetniük a vendégeknek.


Abszint Kávézó és Étterem


Az Oktogon közelében lévő kávézó három azonos funkciójú térből áll: a kávézó földszinti területe, egy kisebb galéria és egy terasz. A kávé erős és finom, az árak elfogadhatóak, a wifi stabil és gyors, a hozzáférés pedig ingyenes.


Claro Bisztró


Ez a hangulatos és barátságos hely itthon az elsők között üzemelt be wifit, ami ráadásul a kezdetektől ingyenesen használható. Dél és 2 óra között, valamint este 8 és 10 óra között kikapcsolják a wifit. A helynél pozitívum, hogy a konnektorok száma és elérhetősége kiválóan megfelel az igényeknek, így nem jelent gondot munka szempontjából, ha lemerül a laptop aksija.


CO LA BS


A Colabs Budapest szívében, közel a Duna-parthoz egy erkéllyel és gyönyörű kilátással bíró 120 négyzetméteres lakásban található. Eszközként asztalt, széket, nyomtatót, szkennert, internetet (20/2 Mbps), tárgyalót projektorral és whiteboarddal, pihenősarkot szakkönyvekkel és Wifi-vel, valamint mindennel felszerelt konyhát biztosít.
„A Colabs egy nonprofit alapon működő közösségi munkatér, mely kombinálja az otthon, a kávézó és az iroda előnyeit, új lehetőségeket kínál a nem helyhez kötött, szellemi munkát végző szabadúszók, távmunkában foglalkoztatottak és vállalkozók számára. Ez azt jelenti, hogy a Colabs nem csak egy irodabérlési lehetőség, hanem az alábbi értékek által meghatározott közösség.”


Loffice


Az évezred kreatív munkahelyeként tartják számon, mely egy alternatív munkastílust hirdető iroda. A többszintes hely a netkávézók és a clean desk irodák közös metszetébe pozicionálja magát. A Zeneakadémia egykori nyomdájában kialakított, háromszintes komplexum bárki előtt nyitva áll. Lehet kávézni, ebédelni, emellett lehetőséget biztosít a kötetlen, kreatív és könnyed munkavégzésre is. Itt egy óra 700, nyolc óra, vagyis egy munkanap 5000 forintba kerül, s emellett további kedvezményeket is ajánlanak.


További neonomád helyek megtekintéséhez a Neonomád térképen keresgélhetsz.

Hasznos tanácsok neonomádoknak

Társuljunk!


Neonomádként nap mint nap különböző kávézókban, parkokban vagy más közösségi helyeken végezzük munkánkat, ahol sok ember megfordul, így fokozottan figyelnünk kell holmijainkra, értékeinkre. Senki nem hagyja szívesen őrizetlenül dolgait, mint például a notebookját. Ilyen esetekben a legjobb megoldás, ha összeismerkedünk más neonomádokkal, akik távollétünkben vigyáznak gépünkre, jegyzeteinkre, táskánkra. A neonomád közösség éppen olyan, mint minden más szubkultúra: összetartó.


Zavaró körülmények


Egy neonomád munkáját -mivel kinn a való életben, távol a munkahelyek nyugodt, zárt környezetétől végzi- számos külső körülmény zavarhatja meg:
Problémát jelenthet, ha kevés vagy helyünktől csak messze található konnektor; ilyen esetben célszerű másik helyet keresni.
Munkánk megkezdése előtt mindenképp teszteljük a wifi minőségét, hogy valóban stabil és megfelelő-e a sávszélesség.
„Munkahelyünk” megválasztásakor ügyeljünk arra, hogy nyugodt, csendes helyszín legyen, ahol elsősorban hozzánk hasonló neonomádok végzik munkályukat.


Fő a változatosság


A neonomás életmód egyik nagy előnye, hogy magunk választhatjuk meg a helyszínt, ahol dolgozni szeretnénk. Így ne essünk abba a hibába, hogy mindig ugyanott végezzük munkánkat, mintha munkahelyünkre járnánk. Szóval váltogassuk a helyeket. Végülis ez az egészben a legjobb: hogy megtehetjük.