Hálózati jótanácsok wifizőknek

Számos hasznos és kevésbé hasznos bölcsesség, jótanács létezik a wifin való biztoságos netezésről:


Ilyen ma már idejétmúlt tanácsnak tekinthető például a router nevének elrejtése. „Ez a módszer egy komoly szándékokkal érkező támadót egy pillanatra sem állít meg, feleslegesen kényelmetlenné teszi viszont laptoppal érkező barátaink beengedését az otthoni hálózatra.”


Szintén felesleges a gépek hálókártyájának fizikai címe alapján szűrni a klienseket, hiszen egy okos hacker egy szempillantás alatt át tudja állítani saját kártyája címét.


Hasznos ötlet azonban a szobában lévő vezeték nélküli router adóteljesítményének csökkentése. Igaz a nagyon érzékeny külső antennával rendelkező behatoló ellen nem véd ez a módszer sem, a netünkre akaszkodó szomdédaink ellen viszont hatásos eljárás lehet.


Igencsak jó tipp a hálózat nevének megváltoztatása is, ugyanis „az SSID megváltoztatásával máris kizárjuk azokat a támadókat, akik csak az alapértelmezett hálózatnévből és szótári szóból generált listákkal próbálnak bejutni mások hálózatába.”


A legjobb védelmet azonban kétségkívül az eddig még feltörhetetlennek bizonyult protokollok használata és az erős kulcsok kitalálása biztosítja. „A jelszónál az a legfontosabb, hogy ne legyen sem szótári szó, sem pedig szótári szó "leet speak" nyelvű átirata: tehát a "mákosguba" és a "m4k0sgub4" egyaránt kerülendő hálózati kulcsnak, viszont a szó különleges karakterekkel feldúsított verziója már használható lehet: "m4-4Kh-0-sh-6-33B4-.”
A wifi-kulcsok esetében pedig nyugodtan használhatunk akár 20 karakteres zagyvaságnak minősülő véletlenszerű szavakat, kifejezéseket, hiszen a legtöbb operációs rendszer megjegyzi helyettünk a kulcsot, nekünk csupán tanácsos leírni egy lapra, és elzárni a fiókba a biztonság kedvéért.